Mik az Európa Kulturális Fővárosa program vívmányai?
Az Európa Kulturális Fővárosa program legfontosabb eredménye, hogy Pécs felkerült Európa kulturális térképére. Ez egyrészt az olyan beruházásoknak köszönhető, mint Európa legkorszerűbb hangversenyterme, a Kodály Központ, a Nagy kiállítótér, vala- mint a Tudásközpont megépülése. Emellett a Zsolnay Kulturális Negyed újjászületése kiváló példája az ipari területek újrahasz- nosításának és a Zsolnay örökség megóvásának, itt kapott helyet a hazatért Gyugyi-gyűjtemény. Megújultak, akadálymen- tessé váltak köztereink, az új kulturális létesítmények és közterek megteltek élettel. Az új térhasználat, új műfajok és szempontok, új arculatú fesztiválok létrehozása egyfajta kultu- rális léptékváltást jelentett. Az EKF nagy hozadéka, hogy szá- mos munkakapcsolat, információs rendszer alakult ki, ez azóta is a kulturális szektor zökkenőmentes, összehangolt működését segíti. A nemzetközi szakmai kapcsolatok, regionális együtt- működések is megerősödtek, különös tekintettel Németország, Horvátország és Szerbia tekintetében. A turizmus érezhetően és mérhetően is nőtt. És a legtöbb: a pécsi polgárok részvétele, együttműködése az év során megerősítette a közösséget.
Beszélne a legjelentősebb kihívásokról?
Pécs esetében a legnagyobb kihívás az volt, hogy a város a kultu- rális főváros programot nagymértékben beruházási programként értelmezte és a rendelkezésre álló időben szinte lehetetlen vállalás volt az összes beruházást végrehajtani, befejezni. Ezt a problémát csak tetézte, hogy a teljes fejlesztési program európai uniós forrás- ból valósult meg, pályázati alapon, ami nagyon nehézkessé, bürok- ratikussá tette az ügyek menedzselését. Képzeljék el a szituációt, hogy világbajnokságot, vagy olimpiát vállal egy ország és az összes létesítményt egy tőle független pályázati rendszerben kell megépí- tenie. Ennek ellenére alapvetően sikerrel jártunk… Nem szabad megkerülni a nehézségek sorában azt, hogy az EKF cím odaítélését követően Pécs akkori polgármestere balesetet szenvedett, 2006- ban új polgármestere lett a városnak, aki pedig gyógyíthatatlan be- tegségben elhunyt, így sajnos ezek a városvezetői tragédiák meg- nehezítették a város helyzetét a felkészülés éveiben. Nagyon kevés időnk volt arra, hogy a helyzetet megmentsük, de szerencsére – és persze sok munkával és összefogással – sikeresek voltunk és a város sikeresen helyt állt 2010-ben.
Pécs mely titkainak köszönhető a megvalósítás?
Azt gondolom, minden városnak megvannak a maga titkai. Ahol működik a társadalom, ahol az emberek valódi közösséget alkotnak, ott nagy baj nem történhet. És Pécs szerencsére ilyen. Mindig is ilyen volt. A titok az emberekben, a közösségekben rejlik, és abban, hogy ha nagy a baj, ha közös a cél, akkor össze tudunk fogni. Lehet szó árvízről, vagy épp egy kulturális fővá- rosi címről és ezzel együtt egy város sikeréről, ha mozgósítani tudjuk az embereket, ha el tudjuk érni, hogy összefogjanak, ak- kor minden akadályt le lehet győzni. Rengeteget küzdöttünk egymással az előkészítés-felkészülés évei alatt – mindenkinek mindenről megvolt a véleménye, mindenen vitatkoztunk, de akkor, amikor össze kellett zárni, akkor 2010-ben mindenki pé- csi lett, és a közös sikert, a városi sikert mindannyian egyéni érdekeink elé tudtuk helyezni. Ebből következően a legnagyobb titok talán az, hogy ha az emberek, a közösségek programjává tudjuk tenni a kulturális főváros programot, akkor sikeresek le- szünk, ha pedig politikai, vagy egyéb más részérdekek mentén próbáljuk megvalósítani a programot, akkor elbukunk. Talán ennyi lehet a siker titka…
Milyen tanácsokkal látnák el a kolozsvári hatóságokat, hogy legalább annyira sikeres legyen az EKF programjuk, mint Pécsé volt?
Fontos, hogy már kezdetben felmérjék a város tényleges helyzetét, szembe kell nézni a valós problémákkal. Korszerű és reálisan megvalósítható célokat kell megfogalmazni, a kulturá- lis főváros stratégia nem feltétlenül városfejlesztési stratégia vagy cél, hanem annak csak egy szegmense. Lényeges, hogy ez kapcsolódjon a város kulturális hagyományaihoz, egyediségé- hez. Az ad hoc döntések helyett célszerű stratégiai szemlélettel megközelíteni a megoldást. Ajánlatos a kompetens szereplők és intézmények bevonása, de a széleskörű társadalmi párbeszéd és a nyilvánosság megteremtése létfontosságú.
Érdemes felállítani egy kompetens menedzsmentet, és nagy súlyt kell fektetni a felvezető években a köznevelésre, valamint az országos, nemzetközi figyelem felkeltésére.
Comments
comments
