Hogyan kerüljünk Európa kulturális térképére

Páva-Zsolt-17Az alábbi interjúban Pécs polgármestere, dr. Páva Zsolt  megosztja a Transylvania Today olvasóival Pécs városának 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa cím birtoklása idején nyert tapasztalatait.

Mik az Európa Kulturális Fővárosa program vívmányai?

Az Európa Kulturális Fővárosa program legfontosabb eredménye, hogy Pécs felkerült Európa kulturális térképére. Ez egyrészt az olyan beruházásoknak köszönhető, mint Európa legkorszerűbb hangversenyterme, a Kodály Központ, a Nagy kiállítótér, vala- mint a Tudásközpont megépülése. Emellett a Zsolnay Kulturális Negyed újjászületése kiváló példája az ipari területek újrahasz- nosításának és a Zsolnay örökség megóvásának, itt kapott helyet a hazatért Gyugyi-gyűjtemény. Megújultak, akadálymen- tessé váltak köztereink, az új kulturális létesítmények és közterek megteltek élettel. Az új térhasználat, új műfajok és szempontok, új arculatú fesztiválok létrehozása egyfajta kultu- rális léptékváltást jelentett. Az EKF nagy hozadéka, hogy szá- mos munkakapcsolat, információs rendszer alakult ki, ez azóta is a kulturális szektor zökkenőmentes, összehangolt működését segíti. A nemzetközi szakmai kapcsolatok, regionális együtt- működések is megerősödtek, különös tekintettel Németország, Horvátország és Szerbia tekintetében. A turizmus érezhetően és mérhetően is nőtt. És a legtöbb: a pécsi polgárok részvétele, együttműködése az év során megerősítette a közösséget.

Beszélne a legjelentősebb kihívásokról?

Pécs esetében a legnagyobb kihívás az volt, hogy a város a kultu- rális főváros programot nagymértékben beruházási programként értelmezte és a rendelkezésre álló időben szinte lehetetlen vállalás volt az összes beruházást végrehajtani, befejezni. Ezt a problémát csak tetézte, hogy a teljes fejlesztési program európai uniós forrás- ból valósult meg, pályázati alapon, ami nagyon nehézkessé, bürok- ratikussá tette az ügyek menedzselését. Képzeljék el a szituációt, hogy világbajnokságot, vagy olimpiát vállal egy ország és az összes létesítményt egy tőle független pályázati rendszerben kell megépí- tenie. Ennek ellenére alapvetően sikerrel jártunk… Nem szabad megkerülni a nehézségek sorában azt, hogy az EKF cím odaítélését követően Pécs akkori polgármestere balesetet szenvedett, 2006- ban új polgármestere lett a városnak, aki pedig gyógyíthatatlan be- tegségben elhunyt, így sajnos ezek a városvezetői tragédiák meg- nehezítették a város helyzetét a felkészülés éveiben. Nagyon kevés időnk volt arra, hogy a helyzetet megmentsük, de szerencsére – és persze sok munkával és összefogással – sikeresek voltunk és a város sikeresen helyt állt 2010-ben.

Pécs mely titkainak köszönhető a megvalósítás?

Azt gondolom, minden városnak megvannak a maga titkai. Ahol működik a társadalom, ahol az emberek valódi közösséget alkotnak, ott nagy baj nem történhet. És Pécs szerencsére ilyen. Mindig is ilyen volt. A titok az emberekben, a közösségekben rejlik, és abban, hogy ha nagy a baj, ha közös a cél, akkor össze tudunk fogni. Lehet szó árvízről, vagy épp egy kulturális fővá- rosi címről és ezzel együtt egy város sikeréről, ha mozgósítani tudjuk az embereket, ha el tudjuk érni, hogy összefogjanak, ak- kor minden akadályt le lehet győzni. Rengeteget küzdöttünk egymással az előkészítés-felkészülés évei alatt – mindenkinek mindenről megvolt a véleménye, mindenen vitatkoztunk, de akkor, amikor össze kellett zárni, akkor 2010-ben mindenki pé- csi lett, és a közös sikert, a városi sikert mindannyian egyéni érdekeink elé tudtuk helyezni. Ebből következően a legnagyobb titok talán az, hogy ha az emberek, a közösségek programjává tudjuk tenni a kulturális főváros programot, akkor sikeresek le- szünk, ha pedig politikai, vagy egyéb más részérdekek mentén próbáljuk megvalósítani a programot, akkor elbukunk. Talán ennyi lehet a siker titka…

Milyen tanácsokkal látnák el a kolozsvári hatóságokat, hogy legalább annyira sikeres legyen az EKF programjuk, mint Pécsé volt?

Fontos, hogy már kezdetben felmérjék a város tényleges helyzetét, szembe kell nézni a valós problémákkal. Korszerű és reálisan megvalósítható célokat kell megfogalmazni, a kulturá- lis főváros stratégia nem feltétlenül városfejlesztési stratégia vagy cél, hanem annak csak egy szegmense. Lényeges, hogy ez kapcsolódjon a város kulturális hagyományaihoz, egyediségé- hez. Az ad hoc döntések helyett célszerű stratégiai szemlélettel megközelíteni a megoldást. Ajánlatos a kompetens szereplők és intézmények bevonása, de a széleskörű társadalmi párbeszéd és a nyilvánosság megteremtése létfontosságú.

Érdemes felállítani egy kompetens menedzsmentet, és nagy súlyt kell fektetni a felvezető években a köznevelésre, valamint az országos, nemzetközi figyelem felkeltésére.

Comments

comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

6 + 17 =